A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nem. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. október 9.

Okoskodásom az előbbiekhez 2


Lotnyul írta...

"El lehet menni akinek nem tetszik" hallotunk már ezt a bölcs idézetet. De a napokban rugnak ki a MALÉV-től közel 80 pilótát és még kitudja hány légikísérőt. Szerintem ez is csak arra irányul hogy nem tudjuk elhagyni az országot. Hogy itt dögöljünk éhen!
És ugye milyen idegtépő mikor azt az átkozott libatömést boncolgatjá?

2008. október 9. 14:05

Lotnyul írta...

Más. Tőlem a francia is ott pusztulhat ahol van. Edig se vettem Danone-t ez után se veszek. Másfelöl amit itthon gyártanak arra sincs semmi garancia hogy az alapanyagot magyar termelőtök szerzik be. a Dolgozó meg éhbérért robotolhat 3 műszakban mint egy állat. De nem kell félni hiszen Ferenc Bátyánk is tudja milyen rossz 5kor kellni és megélni 50 ezer forintból! LÁRIFÁRI!

2008. október 9. 14:09

Az a nagy baj hogy se jobbról, se balról nem akar tenni senki semmit! Nekik jó, mi meg dögöljünk meg... Ha egyszer megélem a választásokat, ha egyáltalán lesznek... Akkor én nem szavazok egyik nagy BIRKA gyűjtő pártra se. Mind kettő bizonyíthatott volna, de nem tette itt az idő, hogy mindkét oldalról takarodjon a sok szerencsétlen semmittevő haszonleső szutyok semmik. Mert ha akart volna léphetett volna a FIDESZ is nem tette inkább áll most is a „TARKA” magyarok közé, egyáltalán magyarnak-e tekinthetők ezek a „TARKÁK”. Most meg úgy hangzik, mintha valami fasiszta náci lennék, pedig szerintem nem vagyok az. Vagy legalább is vannak nálam radikálisabbak is.

2008. június 4.

1920. június 4. Trianon



József Attila: Nem, nem, soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!